A Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség Alapszabálya
A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGI SZÍNHÁZI SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA
Preambulum
A Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetséget alapító szervezetek és személyek a jelen Alapszabályban foglalt Szövetséget azért hozzák létre, hogy a magyarországi nemzetiségi színjátszás művészeti és szakmai szervezetei a nemzetiségi és magyarországi színjátszás egyre gazdagabb sokszínűségére alapozva, eddigi eredményeik védelmében, intézményeik fejlődése érdekében a demokratikus Magyarország folyamatosan alakuló piaci és társadalmi viszonyai között összehangoltan léphessenek fel éredekeik és céljaik megvalósításáért. E célok elérésére átlátható szervezettel, a magyarországi és ezen belül a nemzetiségi színházművészet iránt elkötelezett képviselőkkel, a változó világra nyitottan kívánnak hosszú távon együttműködni.
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A Szövetség neve és célja
A Szövetség neve: Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség Egyesület (a továbbiakban: Szövetség)
2. A Szövetség alapítási éve: 2010
3. A Szövetség működési területe: országos. Az Szövetség önkormányzati elven működő szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. A Szövetség önálló jogi személy. Tevékenységét a Magyar Köztársaság törvényei és az egyéb vonatkozó jogszabályok szerint végzi.
4. A Szövetség székhelye: 5540 Szarvas, Kossuth tér 3. (Cervinus Teátrum)
5. A Szövetség hivatalos pecsétje: Körfeliraton a Szövetség teljes neve. Hosszú formátumban a Szövetség teljes neve, címe és telefonja.
II. A SZÖVETSÉG CÉLJAI
1. A Szövetség alapvetően kulturális, művészeti céllal alakul meg. A Szövetség további célja: a magyarországi nemezetiségi színházi kultúra fejlődésének társadalmi eszközökkel való előmozdítása, a színházi értékek védelme, tömegbázisának fejlesztése az oktatási struktúrában és a színházi öntevékenységben, a színházi területen működő minden erre igényt tartó szakmai és civil szervezet, vagy intézmény szakmai képviselete és összefogása. A magyarországi nemzetiségi színházi kultúra elért eredményeinek, intézményeinek társadalmi rangjának védelme, folyamatosságának, fejlődésének és fejlesztésének biztosítása. Meghatározó és folyamatos tevékenység kifejtése a magyarországi nemzetiségi színjátszás és színházi élet törvényi szintű szabályozása, illetve kamarai formában való önigazgatásának megvalósítása érdekében. A magyarországi nemzetiségi színjátszás területén működő szakmai szervezetek tevékenységének koordinálása - adott esetben képviselete -, a magyar színházi szakmával állandó és nyitott szakmai és intézményi kapcsolat biztosítása, valamint a nemzetközi színházszakmai kapcsolatok ápolása.
2. A Szövetség célja a magyarországi nemzetiségek mindegyikének színházi érdekeit felkaroló szellemi otthon, a nemzetiségi színházaknak méltó, hangsúlyos megjelenését biztosító élő nemzetközi kapcsolatokat ápoló, multikulturális szervezeti háló életrehívása. A szövetség tagjainak együttműködéséből keletkező energiák kihasználása.
A Szövetség a saját tagjai önállóságának tiszteletben tartása mellett a nemzetiségi színjátszás területén hivatásos és nem hivatásos színházművészet közös szakmai eredetű érdekeit megfogalmazza, védi és érvényesíti mind a központi, mind a helyi államigazgatási és más szervek előtt.
A Szövetség hangot ad a lehető legszélesebb körben a nemzetiségi színjátszás szakmai igényeinek. Kiépíti mindazokat a kapcsolatokat és eszközrendszereket, amelyek feladatai eredményes megvalósításához szükségesek.
3. A Szövetség fő tevékenysége:
A nemzetiségi színjátszás érdekképviselete, lehetőségeinek bővítése. A kulturális tevékenységükhöz szükséges feltételek magas szintű megteremtése.
4. A Szövetség további tevékenységei:
- Színházi produkciók létrehozása
- Nemzetközi fellépések
- Produkciók előadása vidéki színházakban
- Alkotóműhelyi tevékenység
- Szabadidős, művészeti- és sportprogramok, alkotó műhelyek, tanfolyamok, táborok szervezése és működtetése,
- Regionális és helyi közösségi és kulturális programok szervezése,
- Hatékony pedagógiai módszerek, alternatív eljárások támogatása fejlesztő és művésztanárok bevonásával, a színészek képzésének, továbbképzésének a támogatása,
- A Szövetség és tagjai nemzetközi kapcsolatainak kiépítése, szervezése,
- A Szövetség és tagjainak a folyamatos működéshez szükséges infrastruktúrák folyamatos fejlesztése, kialakítása, az ehhez szükséges források megteremtése, a Szövetség s ezen keresztül tagjainak részére.
- Tanfolyamok, táborok, konferenciák szervezése és lebonyolítása
- A társművészetekkel való szakmai kapcsolattartás
- szakmai ösztöndíjak kiírása, elbírálása
- Kiadványok megjelentetése
5. A Szövetség a kitűzött célokat a következők szerint valósítja meg:
a) A nemzetiségi és a magyarországi színházkultúra érdekében
• javaslattételi, ill. véleményezési joggal, továbbá információk szolgáltatásával részt vesz a színházművészeti koncepciók kialakításában,
• szakmai elemzéseket, prognózisokat készít(tet) a kulturális folyamatokról
• részt vesz a szakmát érintő megállapodások, ajánlások kidolgozásában, jogszabályok alkotását, ill. módosítását kezdeményezi.
• törekszik arra, hogy a Szövetség, ill. az általa képviselt szervezetek megkérdezése illetve közreműködése nélkül ne születhessenek az egész nemzetiségi színjátszást és a színházakat érintő döntések.
•
b) Fórumot biztosít:
• a színházművészet szakmai-társadalmi problémáinak kifejezéséhez,
• az érintett szakterületeken az elért eredmények széles körű ismertetéséhez,
• a gazdasági környezettel, a jogi szabályozási anyagokkal kapcsolatos véleménycserékhez,
• a szakterületet irányító hatóságokkal (minisztériumok, önkormányzatok) való kapcsolattartáshoz;
• a külföldi szakmai szervezetekkel és intézményekkel illetve ezek hazai képviseleteivel történő vélemény- és tapasztalatcseréhez.
6. A társaság politikailag független, sem politikai párttól, sem politikai mozgalomtól támogatást nem fogad el, országgyűlési képviselőt nem állít, és nem támogat. Működése kiterjed az ország egész területére.
7. A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, másodlagosan végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel. A Szövetség működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát a szórólapjain, az internetes honlapján, szakfolyóiratokban és egyéb helyi vagy országos sajtótermékben való közzététel útján is biztosítja.
III. FEJEZET
A SZÖVETSÉG TAGJAI
1. A tagság típusai: A Szövetségnek rendes és pártoló tagjai lehetnek.
2. A tagsági jogviszony keletkezése:
2.1. A Szövetség rendes tagja lehet bármely természetes vagy jogi személy, aki a Szövetség célkitűzéseivel egyetért.
Az új tag felvételéhez 2 szövetségi ajánló és elnökségi jóváhagyás szükséges.
A felvételt kérőnek írásbeli nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy a Szövetség Alapszabályát ismeri, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el, illetve kötelezettséget vállal a tagdíj megfizetésére.
A tagsági jogviszony a belépési nyilatkozatnak az Elnökséghez érkezésétől számított 30. napon kezdődik.
2.3. A Szövetségnek pártoló tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki egyetért a Szövetség működésével, ehhez anyagi, szakmai, erkölcsi vagy más támogatást nyújt, adományaival segíti a Szövetség munkáját, de tevékenységében nem kíván részt vállalni.
A pártoló tag tagsági jogosultsággal nem rendelkezik, kötelezettségek nem terhelik, de a Szövetség közösségi és kulturális rendezvényeire meghívást kap és a nevét – előzetes engedélyével — a Szövetség a honlapján és egyéb kiadványain közzé teszi.
2.4. Az Elnökség titkára a Szövetség tagjairól naprakész tagnyilvántartást vezet, amelyben feltünteti a tag nevét, címét, telefonszámát, e-mail címét, a tagság keletkezésének a dátumát és a tagság jellegét, valamint a tagdíjfizetéssel kapcsolatos adatokat.
A tagnyilvántartás nem nyilvános, abban kizárólag az elnök, az Elnökség titkára, illetve az elnök által erre, eseti jelleggel felhatalmazott tag tekinthet be.
A nyilvántartást vezető és betekintésre jogosult tagok a tudomásukra jutott adatokat, tényeket az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kötelesek megőrizni.
3. A tagsági jogviszony megszűnése:
A szövetségi tagsági viszony megszűnik a tag
· halálával (jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével),
· kilépésével,
· kizárásával, (a tiszteletbeli tag címének a megvonásával)
· törlésével.
3.1. A tag az Elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozatával a Szövetségből bármikor kiléphet. A tagsági viszony e bejelentésnek az Elnökséghez érkezése (kézhezvétele) napján automatikusan megszűnik.
3.2. Az Elnökség — az elnök, Elnökségi tag, — minősített szótöbbséggel hozott határozatával a Szövetségből kizárja azt a tagot (illetve attól a tagtól vonja meg a tiszteletbeli címet), aki a tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, valamint a Szövetség céljával, érdekeivel vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.
Az Elnökség vagy a Közgyűlés az eljárása során csak azt követően hozhat a kizárásról (tiszteletbeli tag címének a megvonásáról) határozatot, ha az érintett tagot meghallgatta, lehetőséget biztosított részére érdemi védekezésének előterjesztésére, az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére.
A tagsági jogviszony a kizárásról szóló határozat meghozatalának a napján szűnik meg.
3.3. Az Elnökség — a titkár előterjesztése alapján — törli, és erről határozattal értesíti azt a rendes tagot, aki a tagra vonatkozó feltételeknek nem felel meg, vagy több mint egy éve nem vesz részt a Szövetség tevékenységében és távolmaradását nem menti ki.
Az Elnökség azt a tagot is törli, aki a lejárt esedékességű tagdíját az Elnökség második írásbeli felszólításának a kézhezvételétől számított 15 napon belül sem fizeti meg.
3.4. Az a rendes tag, akinek a tagsági jogviszonya törléssel megszűnt, a tagra vonatkozó feltételek hiánya miatti törlés esetét kivéve, a törlésről szóló határozat meghozatalától számított egy évig nem lehet a Szövetségnek a tagja.
IV. FEJEZET
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
1. A tagok jogai:
1.1. A rendes tag jogai:
- részt vehet a Szövetség Közgyűlésének a munkájában, egyéb ülésein, rendezvényein,
- a Közgyűlésen felszólalhat, egyes kérdések megvitatását és intézkedéseket kezdeményezhet, észrevételt, határozati javaslatot és indítványt tehet, kérdést intézhet a Szövetség szerveihez és tisztségviselőihez,
· szavazhat, a szavazásnál minden tagot egy szavazat illet meg,
· a Szövetség szerveibe tisztségviselőket jelölhet, választhat, illetve tisztségviselővé választható,
· jogosult betekinteni — a tagnyilvántartás kivételével — a Szövetség valamennyi iratába, ha ez a személyiségi jogokat és a Szövetség gazdasági érdekeit nem sérti,
· az Elnökhöz, az Elnökséghez, a Szövetség működésével kapcsolatban, írásban kérdést intézhet, amelyet a megkeresett szerv köteles a kézhezvételt követő 30 napon belül megválaszolni.
1.2. A pártoló tag jogai:
- a Szövetség rendezvényeire meghívást kap,
- a jogi személy pártoló taggal kötött szerződésben meghatározott egyéb jogokat gyakorolja,
A Szövetség tevékenységében minden tag egyéni lehetőségeihez mérten vesz részt. A Szövetség tagjait a tagság típusától függően, egyenlő jogok illetik meg. A tagsági jogok (jognyilatkozatok) általában személyesen, kivételesen azonban olyan képviselő útján is gyakorolható, aki a jelen Alapszabályban meghatározott tagsági feltételeknek egyébként megfelel.
2. A tagok kötelezettségei:
2.1. A rendes tag köteles:
- közreműködni a Szövetség céljainak a megvalósításában,
- betartani a Szövetség Alapszabályában, belső szabályzataiban, valamint a tagokra nézve kötelező határozatokban foglalt rendelkezéseit,
- tagdíjat fizetni legkésőbb a tárgyév január 31-éig. (új belépők a tagsági viszony keletkezésének a napjáig) A tagsági jogviszony bármely ok miatti megszűnése esetén a tagdíj nem követelhető vissza.
2.2. A pártoló tag köteles:
- a szövetségi célok megvalósításának az elősegítésére,
- jogi személy pártoló taggal kötött szerződésen alapuló egyéb kötelezettségek teljesítésére
V. FEJEZET
A SZÖVETSÉG SZERVEZETE
1. A Szövetség szervei:
- a Közgyűlés,
- Elnökség,
2. Szövetség vezető tisztségviselői:
- az Elnökség tagjai, elnöke, alelnöke és titkára,
A tisztségviselők tevékenységükért díjazásra nem jogosultak, azt ingyenesen végzik.
A Közgyűlés
1.1. A Szövetség legfelsőbb szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés, amelyet az Elnökség döntése alapján szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal kell összehívni. Az Elnökség köteles a Közgyűlést összehívni, ha a tagok regisztrált rendes legalább 1/3-a — az ok és a cél megjelölésével — ezt írásban kezdeményezi.
1.2. A Közgyűlést az Elnökség készíti elő és hívja össze, valamennyi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 naptári nappal meg kell küldeni a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén, 30 napon belül megismételt Közgyűlés helyének és idejének a pontos megjelölésével.
1.3. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a rendes tagok fele plusz egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirenden szereplő kérdésekben, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erre a jogkövetkezményre az eredeti meghívóban a tagság figyelmét felhívták.
1.4. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a. a Szövetség megalakulásának, más társadalmi szervezettel való egyesülésének, szétválásának, feloszlásának a kimondása,
b. a Szövetség célkitűzéseinek a megfogalmazása,
c. a Szövetség Alapszabályának megállapítása és módosítása,
d. a Szövetség éves költségvetésének a megállapítása,
e. a Szövetség éves beszámolójának a jóváhagyása,
f. az elnök, illetve az Elnökség tevékenységéről szóló beszámolók elfogadása,
g. az Elnökség tagjainak a megválasztása, visszahívása, kizárása, felmentése,
h. a pártoló tag címének adományozása, megvonása,
i. döntés minden olyan ügyben, amit jogszabály a Szövetség legfőbb
szervének a hatáskörébe utal, illetve amelyet az Elnökség a Közgyűlés
elé terjeszt.
1.5. A Közgyűlés a határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza.
Minősített (2/3-os) szótöbbséggel hozott határozat szükséges: az 50 millió forint ügyleti értéket meghaladó beruházáshoz, kötelezettségvállaláshoz, illetve a jelen fejezet 1.4./a),b), c) pontjában meghatározott esetekben, valamint a vezető tisztségviselő kizárásakor.
1.6. A Közgyűlés általában nyílt szavazással hoz határozatot, de minden esetben titkos szavazással dönt személyi kérdésekben, illetve ha ezt a jelenlévő rendes tagok többsége így kívánja.
A szavazás eredményének a megállapításakor azt a javaslatot kell elfogadottnak tekinteni, amely a jelenlévő tagok felének (vagy kétharmadának) plusz egy főnek a szavazatát megkapja. Szavazategyenlőség esetén, nyílt szavazásnál az elnök szavazata dönt, titkos szavazásnál a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
A Közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, illetve az Elnökség titkára vezeti le. Az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbséggel határoznak a jegyzőkönyvvezető és hitelesítők személyéről.
1.7. A Közgyűlésről írásos jegyzőkönyv vezetése kötelező, amely tartalmazza:
- A Közgyűlés helyét, időpontját,
- A résztvevő tagok névsorát (jelenléti ív szerint)
- A határozatképesség kimondását,
- A levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, a hitelesítők nevét,
- A hozzászólások tömör leírását,
- A meghozott határozatok szó szerinti szövegét,
- A döntés hatályba lépésére vonatkozó rendelkezéseket,
- A döntést támogatók és ellenzők számarányának a rögzítését.
A jegyzőkönyveket a Szövetség iratai között meg kell őrizni.
1.8. A jegyzőkönyvek alapján a közgyűlési döntésekről külön íven megfogalmazott határozatot kell hozni, amelyet az érintettekkel igazolható módon, minden szövetségi tagot érintő kérdésben a Szövetség internetes honlapján való közzététel útján közölni kell.
Az elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe is bejegyezni és mellékletként lefűzni.
A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a közgyűlési határozatokat, hogy abból a döntés tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen.
Az Elnökség
2.1. Az Elnökség a Szövetség ügyvezető, koordináló szerve, amely két Közgyűlés közötti időszakban — a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével — dönt az Szövetséget érintő valamennyi kérdésben.
Az Elnökség 5 tagú, akiket a Közgyűlés a Szövetség rendes tagjai közül, egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással, 3 év határozott időtartamra választ meg.
2.2. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést. Az Elnökség ülését össze kell hívni, ha az Elnökség bármely tagja — az indok megjelölésével — írásban kezdeményezi. Az elnökségi ülést az elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a tervezett napirend pontos megjelölésével. Az Elnökség az ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.
2.3. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon legalább az elnökségi tagok fele plusz egy fő jelen van. Az üléseket mindaddig össze kell hívni, amíg annak határozatképessége nem biztosítható. Az Elnökség ülései a szövetségi tagok számára nyilvánosak.
2.4. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
- tagjai közül az elnök, az alelnök és a titkár megválasztása,
- az éves tagdíj mértékének a meghatározása,
- döntés a tagdíj elengedésével vagy mérséklésével kapcsolatos egyéni kérelmek ügyében,
- az Elnökség éves munkatervének, ügyrendjének a megállapítása,
- döntés Közgyűlés összehívásáról és javasolt napirendjéről,
- határozathozatal a tag kizárásával és törlésével kapcsolatos ügyekben,
- a közérdekű kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalások kialakítása,
- a Szövetség által működtetett színház fenntartói irányítása az elnökkel együtt — az ügyrendben rögzített — munkamegosztás szerint,
- az éves beszámoló tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése,
- döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az Elnökség minden évben beszámol a Közgyűlés előtt az általa végzett tevékenységről.
2.5. Az Elnökség a tagdíj mértékét legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig változtathatja meg. A következő évi tagdíj mértékéről, a befizetés módjáról a tagokat internetes honlapján legkésőbb november 30-ig tájékoztatja.
2.6. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, — a tag kizárásának az esetét kivéve — egyszerű szótöbbséggel hozza meg és a határozatait az érintettel igazolható módon közli, minden tagot érintő döntését a Szövetség
internetes honlapján közzéteszi.
Titkos szavazással kell dönteni személyi kérdésekben, illetve, ha az ülésen résztvevő elnökségi tagok többsége úgy kívánja. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, titkos szavazásnál a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
2.7. Az ülésen tárgyalt témákról és az azokkal kapcsolatos döntésekről a Titkár emlékeztetőt készít. Az elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bejegyezni és mellékletként csatolni.
A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza az elnökségi határozatokat, hogy abból a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye, az esetleges kisebbségi vélemények megállapíthatók legyenek.
2.8. Az elnökségi tagság a tag halálával, az szövetségi tagra vonatkozó feltételek megszűnése miatti törléssel, a tag lemondásával, visszahívásával vagy felmentésével szűnik meg, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tagot választ.
V/A. A SZÖVETSÉG TISZTÉGVISELŐI
V/A/1. AZ ELNÖK
1.1. Az elnök az Elnökség által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással határozatlan időre választott vezető tisztségviselő, aki a Szövetség szervezetének a képviseletre önállóan jogosult, operatív vezetője.
1.2. Az Elnök hatásköre és feladatai:
- a Szövetség adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,
- az elnökségi ülések között a folyamatos ügyvitelről való gondoskodás,
- a munkáltatói jogok gyakorlása a Szövetség munkavállalói felett,
- fenntartói jogkör gyakorlása a Szövetség által működtetett színház felett,
- a Szövetség költségvetésében előirányzott összegek rendeltetésszerű, gazdaságos és jogszerű felhasználásának a biztosítása,
- a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtása,
- a Közgyűlések és az Elnökség üléseinek az előkészítése, levezetése,
- a Szövetség képviselete harmadik személyekkel szemben, hatóságok, illetőleg a bíróság előtt,
- a tevékenységéről évente a Közgyűlés előtti beszámoló és az Elnökség rendszeresen tájékoztatása.
V/A/2. AZ ALELNÖK
2.1. Az alelnök az elnököt akadályoztatása esetén önállóan, teljes jogkörben helyettesítő, egyszerű szótöbbséggel megválasztott elnökségi tag.
2.2. Feladata: Az elnök irányítása mellett ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek az elnököt jogosítják, illetve kötelezik.
V/A/3. AZ ELNÖKSÉG TITKÁRA
3.1 A titkár az Elnökségnek az adminisztratív teendők ellátására, egyszerű szótöbbséggel megválasztott tagja.
3.2. Feladata:
- az Elnökség ügykezelését végzi, üléseiről emlékeztetőt készít,
- vezeti a tagnyilvántartást, előterjeszti a törlési ügyeket,
- vezeti a Határozatok Könyvét,
- gondoskodik a közgyűlési és elnökségi határozatok közzétételéről, az érintettekkel való közléséről,
- a Szövetség működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe való betekintést biztosítja az érdeklődők részére
A Szövetség működése során keletkezett iratokba a betekintést a titkár munkanapokon, előzetesen egyeztetett időpontban a Szövetség székhelyén teszi lehetővé.
V/B. FEJEZET
AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG, A VISSZAHÍVÁS, A FELMENTÉS
KÖZÖS SZABÁLYAI
1. Összeférhetetlenségi szabályok:
1.2. A Szövetség ügyintéző szervének tagja, illetőleg a Szövetség képviselője olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt.
1.3. A Szövetség Közgyűlésének és Elnökségének a határozathozatalában nem vehet részt az a tag, illetve vezető tisztségviselő, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
1.4. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a Szövetséget előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget más szervezetnél is betölt.
1.5. A Közgyűlés — a Felügyelő Bizottság előterjesztése alapján —, akkor jogosult vezető tisztségviselő visszahívására, ha annak tevékenysége vagy mulasztása ténylegesen és valóságosan olyan helyzetet teremtett, amely a Szövetség célkitűzéseit meghiúsította vagy azok meghiúsítására alkalmas.
1.6. A Közgyűlés — az Elnökség bármely tagjának előterjesztése alapján — felmenti azt a vezető tisztségviselőt, aki a testület munkájában önhibájából 6 hónapnál régebben nem vesz részt, vagy a reá bízott feladatokat rendszeresen nem teljesíti.
VI. FEJEZET
A KÉPVISELET SZABÁLYAI
1. A Szövetség képviseletét az elnök, illetve akadályoztatása esetén és irányítása mellett az alelnök korlátozás nélkül, önállóan látja el.
2. A Szövetség bankszámlája felett az elnök az alelnökkel vagy az Elnökség titkárával együttesen jogosult rendelkezni, illetve a Szövetség két alkalmazottját együttes aláírási jogosultsággal ruházhatja fel.
VII. FEJEZET
A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA
1. A Szövetség elsősorban a tagdíjakból, a magánszemélyek és jogi személyek által a Szövetség részére juttatott támogatásokból, adományokból, hozzájárulásokból, támogatásokból, rendezvényeinek és a célkitűzéseivel összhangban végzett vállalkozási tevékenységének a bevételéből, valamint esetleges, egyéb jövedelmekből gazdálkodik.
2. A Szövetség az államháztartás alrendszereitől, illetve önkormányzatoktól részesülhet támogatásban.
3. A Szövetség a Közgyűlés által meghatározott éves költségvetés keretei között önállóan gazdálkodik. A Szövetség jogszabályoknak megfelelő, takarékos gazdálkodásáért az elnök a felelős, aki a Szövetség gazdálkodásáról a Közgyűlésnek évente köteles beszámolni.
4. A Szövetség a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl a Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
5. A Szövetség befektetési tevékenységet nem végez, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
6. A Szövetség vállalkozásának fejlesztéséhez tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
8. A Szövetség a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait köteles elkülönítetten nyilvántartani.
VIII. FEJEZET
A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE
1. A Szövetség megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervezettel való egyesülését kimondja, illetve ha az arra jogosult szerv feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja.
2. A Szövetség megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése után a vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt.
IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1.1. A Szövetség bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
1.2. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülésekről szóló 1989. évi II. tv. rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.
1.3. A jelen alapszabályt a Szövetség 2010. március 18 napján összehívott közgyűlésen fogadta el.
Budapest, 2010. március 18
……………………………….
Elnök
administrator
Magunkról






![]() | Today | 2 |
![]() | Yesterday | 102 |
![]() | This week | 258 |
![]() | Last week | 1364 |
![]() | This month | 1370 |
![]() | Last month | 4308 |
![]() | All days | 49371 |



















